Gallery by Night 2004 – Karnyújtásnyi Messzeség

Megnyitó: 2004. március 19. 21:00
Megtekinthető: 2004. március 24-ig
Kurátorok: Kálmán Rita, Dagmar Höss és Hannah Stippl

Egyestés kiállítás sorozat az FKSE és az IG Bildende Kunst, Bécs szervezésében
2004. tavaszát alapvetően meghatározza az Európai Unióhoz való csatlakozás témája, amely kézenfekvővé teszi Ausztriával való kapcsolataink újragondolását, a két ország művészeti életének – amely az utóbbi években mintha háttérbe szorult volna – szorosabb összekapcsolását. Mind gazdasági, mind kulturális téren Közép-Európa szorosabban össze fog nőni. Ezen gondolatok mentén a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület egy új nemzetközi programot indított be a bécsi székhelyű IG Bildende Kunsttal. Az utóbbi időben több közös kiállítási projekt is megvalósult, de hosszú távú, tartós kapcsolatok nem igen alakultak ki a két ország művészeti szcénája között. Kezdeményezésünk középpontjában a közös gondolkodás fórumainak kialakítása, aktivizálása áll, melyre az idei Gallery by Night nagyszerű lehetőséget nyújt: a kiállítás sorozat koncepcióját követve, a kiállítás egy hetes időtartama alatt minden este egy új pár – egy magyar és egy osztrák művész – mutatkozik be. A fentiekből kiindulva a Bécs és Budapest között zajló dialógus fő fókuszpontjában a következő kérdésköröket állítottuk:

  • Nemzeti identitás – nemzetközi/ európai/ európai uniós identitás
  • Kelet-európai illetve nyugat-európai identitás kérdésének érvényessége
  • A Kirekesztés (kisebbségekhez való viszony, rasszizmus) problémaköre. A kiállítás-sorozat egyes estéin bemutatkozó művész-párok hol közösen, egy hosszabb párbeszéd eredményeként kialakított munkákat mutatnak be, hol egymás alkotásaira reagálva, de egymástól függetlenül dolgozva alakították ki projektjüket. A Gallery by Night 6 estéjén 12 személyes, egyéni választ kapunk a felvetett kérdésekre.

2004. március 19. 21:00
KissPál Szabolcs-Beate Rathmayr


KissPál Szabolcs gyakran használja a média manipulatív erejét munkáiban. A lehető legegyszerűbb módszerek felhasználásával – pozitív és negatív váltakozása, forgatás, tükrözés – változtatja meg a számunkra ismert világot és annak bármely darabját. Rever (i) zászlós installációjában különböző nemzetek zászlójának színeit fordítja digitálisan negatívba, mellyel egy teljesen értelmezhetetlen, fiktív zászló jön létre. A művész vizuális érzékelésünk és észlelésünk megtéveszthetőségét demonstrálja a nemzeti identitás egyik legfontosabb eszközével, a nemzeti lobogóval. Az első este az Európai Unió zászlóját veszi kísérletezésének alanyául, mellyel többek között egy reálisan nem létező nagyhatalom legitimációs problémáira mutat rá. Beate Rathmayr Linz és Budapest utcáit járva fényképezi a szembejövő, elsiető járókelőket. Azokat az embereket kapja lencsevégre, akik külsőjükkel, öltözködésükkel személyiségükre, mindennapi életmenetükre utalnak; mintha azt akarnák mondani: ez vagyok én, ilyen vagyok és szeretnék magamról, a környezetemről mesélni. Az összegyűjtött anyagot a művész digitálisan átalakítja (az eredeti képből kivág és új kontextusba, új csoportokba helyez embereket) és rak össze kitalált, új történeteket, teljes képi sorozatokat.

2004. március 20. 21:00
Szentesi Csaba/Végh Marcell – Brigitte Lang

Hungarian Supermen-nek nevezi Szentesi Csaba és Végh Marcell azokat a történelmi személyiségeket, akikről köztéri szobrok készültek az évszázadok során. Válogatásuk, hogy a galériában pontosan mely szobrok kinagyított fényképeit és életrajzait helyezik el, egyszerűen csak a ráfordított energia, pénz, azaz az anyag és a méret kritériumaitól függ. Projektjük többek között arról szól, hogy az elmúlt 100-150 évben milyen értékeket tartottunk fontosnak, milyen személyiségek és miért kaptak helyet a társadalom felettes énjében. Brigitte Lang 3 térbeli installációt tervezett a Gallery by Night-ra, melyeken különböző beépített mérőeszközök vannak elhelyezve. Ezek segítségével a látogató bemérheti aktuális közérzetének fokát – a barométerek állásának összessége többek között a jelenlegi politikai és társadalmi helyzetet mutatják.

2004. március 21. 21:00
Schneemeier Andrea – Katarina Schmidl

Schneemeier Andrea az Ausztriában már évek óta nagy népszerűségnek örvendő Balaton Combo együttes egyik tagját hívta meg egy nyilvános beszélgetésre. A Balaton Combo kabaré estjein az osztrák belpolitikára reflektál humoros, gyakran ironikus hangnemben. Mindezt azonban nem egy “bennfentes”, osztrák pozícióból teszi meg, hanem az együttes az összes felületes, az osztrák társadalomban a magyarokról kialakított sztereotípiákat- nagy fekete haj, göndör bajusz � – felhasználva egy teljesen új identitást vett fel és ebből, az osztrákok számára zavaró, “külföldi” perspektívából adja elő műsorát. “Egy szép darab Ausztria” a címe Katarina Schmidl szívószálakból készült szobrának, melyben a saját fenekét formázta meg. Az osztrák turisztikai iroda reklámszövege az alpesi országot bemutató rövidfilmek (nagy hegyek, kék tavak, Mozart) végén látható, melyet a művész itt ironikusan használ fel és nem véletlen, hogy ehhez az alkotáshoz éppen piros-fehér-piros színű szívószálakat használt fel.

2004. március 22. 21:00
Szigethy Anna – Sieglind Gabriel

Szigethy Anna és Sieglind Gabriel egy közös videó-munkát készít erre az estére, amelynek részeit külön készítik elő és itt a galéria terében fogják összeilleszteni. Anna konkrét szituációkat, intim, hétköznapi pillanatokat mutat be Franciaországtól Budapestig, melyen ismeretlen emberek jellegzetes városi környezetben láthatók. Több képernyőn felváltva, időben eltolva vetített filmnek különös szaggatott ritmusa van, mely így kontrasztot képez Sieglind mennyezetre vetített, barokk mennyezetfreskókat imitáló alkotásához. A videó-installáció “Camera degli sposi” egy látszólagosan véletlen felvett beszélgetést dokumentál 4 fiatal között. Az első ránézésre működő kommunikációról azonban hamar kiderül, hogy a résztvevők valójában egyáltalán nem figyelnek egymásra és elbeszélnek egymás mellett. Sieglind Gabriel a mesterségesen megteremtett Európai Unió egyik aktuális problémájára mutat rá: miként hozza létre és egyben bújtatja el az Uniós országok részben kényszerített egymáshoz közeledése a láthatatlan határokat és meglévő hierarchiákat.

2004. március 23- 21:00
Keserue Zsolt – David Moises

Míg Nyugat-Európában egyre tökéletesebb autók és háztartási gépek kerültek piacra, Európa keleti felében a hiánygazdaság és ezt ellensúlyozni próbáló kifogyhatatlan feltalálói szellem például olyan fűnyíró gép konstrukciókat hozott létre, melyben egy gyerekkocsi és egy mosógépmotor találtak egymásra. David Moises független utánfutó objektuma ezekre az egyedi, szubjektív sztereotípiákra épül: az átépített külső motorral felszerelt utánfutó egy elméletileg működő masina, mely egy csak a legfelső autókategóriákhoz nyújtott extrával, egy beépített GPS-sel (Global Positioning System) van felturbózva. Keserue Zsolt “Let’s speak Hungarian” videó-installációban külföldieknek tartott, kis csoportos, magyar nyelvtanfolyamnak lehetünk a tanúi. A félkörben elhelyezett 5 monitoron 5 különböző videó fut szimultán. A tanár ismerteti a szavakat és mondatokat megfelelő kiejtéssel, amit a különböző etnikumokhoz tartozó hallgatók megpróbálnak kórusban ismételni.

2004. március 24. 21:00
Katarina Sevic – Dejan Kaludjerovic

Az idillikus tájban két ember (talán egy szerelmes pár) találkozik egy hídon, mindezt lágy, relaxációs zene kíséri. A figyelmes befogadó azonban egyből fel fogja fedezni, hogy a családi fényképnek besorolható kép manipulált. Dejan Kaludjerovic ezzel a jelenettel visszavetíti a múlt eseményeit – az ön-menedzselő szocializmust, a könnyű és gondtalan életet, boldog, egészséges és sikeres társadalmat és egyben felteszi a kérdést “What did tomorrow bring us?” (Mit hozott a holnap), mellyel a múlt rendszer örökségének felelősségére és vétkeire mutat rá. Katarina Sevic, Budapesten élő szerb művész, saját személyes nyelvtanulási tapasztalataiból indul ki. A “Könnyen és gyorsan magyarul” című nyelvkönyvet ötször adták ki újra – 1962 és 1995 között. Az első négy kiadással szemben, melyekben csak a képeket változtatták meg, a legfrissebb nyelvkönyv szövegét a megváltozott körülmények tekintetében írták át. Ettől függetlenül a “Novi Sad-i séta” című dialógus minden momentuma maradt a régi.