Száraz tónak nedves partján – Szabó Ádám

Megnyitó: 2004. szeptember 28. 19:00
Megtekinthető: 2004. október 16-ig
Megnyitja: Sz. Szilágyi Gábor
A művész előadása: 20:30

Szabó Ádám szobrászművész. Mostani, második egyéni kiállítása alkalmával azonban egy olyan összetett installációt mutat be, ahol egymástól, látszólag igen távol álló műfajok, mint a szobrászat és a videóművészet különös találkozását mutatja be.
Installációja a lesötétített térben visszafogottan megvilágított szobrokból és azok készülésének fázisképeiből összeállított videónak a falakra folyamatosan vetített képeiből áll.
Mindkét munka alapötlete azonos, egy-egy természeti folyamatot modellálnak úgy, hogy közben valamiféle feszültség, ellentmondás alakul ki a tárgyak és a filmek között. Miközben a filmek már-már a National Geographic természeti felvételeire emlékeztetnek, a kiállított szobrok felfedik az illúziót és leleplezik alkotásuk folyamatát.

“Ezekben a munkákban olyan egyensúlyi helyzetre törekszem, amelyben a két fél (a szobor és a film) a kettejük között feszülő ellentmondások miatt egymástól elválaszthatatlanok, önálló létezésük korlátozott. Bár a filmek valóban a munka egyes fázisainak képeiből állnak össze, mégis a készülés folyamatán túl egy egészen más folyamat is megjelenik, de rövidségük, illetve ismétlésre épített karakterük révén önállóan nem értelmezhetőek. Ugyanígy a szobrok sem érvényesülnének egyedül, tárgyiságuk épp a film által kap nagyobb hangsúlyt. A kiállítás módjával is a munkák ilyen kettős természetét igyekszem hangsúlyozni (…) Nem gondolom, hogy dogmatikus módon ragaszkodnom kellene a szigorúan csak szobrászi eszközökhöz, számomra a végeredmény a fontos, vagyis hogy a szobrászati módon megmunkált tárgy és a videó azonos hangsúlyt kapjanak a kiállítás során.”
/Szabó Ádám/