Real time Wind – Koronczy Endre, Franz Jakobi

A Kiállítás a Danish Contemporary Art Foundation (DCA), Koppenhága és a Fiatal Képzomuvészek Stúdiója Egyesület, Budapest műterem- és kiállításcsere programjának része.

Megtekinthető: 1999. október 19. – november 6.
A kiállítás kurátora: Molnár Edit

A projekt története:
Ebben a nemzetközi projektben az Fiatal Képzomuvészek Stúdiója Egyesület (FKSE) partnere a koppenhágai Danish Contemporary Art Fondation (DCA). A DCA egy független alapítvány, mely szervezoje és egyben támogatója is a dán kortárs muvészek külföldi szerepeltetésének. A DCA Foundation az egyetlen dán szervezet, amely kortárs képzomuvészek nemzetközi reprezentálásával foglalkozik, kurátoraik rendezték a Velencei Biennálé dán szekcióját, valamint a Sao Paoloi Biennálén való részvételt. Egy meglehetosen kis szakmai csoport vezeti az intézményt így nagyon rugalmasak és nyitottak a hasonló projektek iránt.
Az FKSE és a DCA 1998. novemberében kezdte az együttmuködést. Marianne Jensen Krogh a DCA egyik vezeto kurátora, Budapesten járt az FKSE által szervezett tanulmányúton, hogy intézményünkkel és a magyar fiatal képzomuvészeti szcénával megismerkedjen. Programjában diavetítéssel egybekötött eloadások, muterem- és galérialátogatások szerepeltek.
A látogatás viszonzásaként a Danish Contemporary Art Foundation 1999. februárjában hívta meg a projekt felelos magyar kurátort, Molnár Editet, hogy egy hetes tanulmányúton vegyen részt, és kiállítást szervezzen a cserekiállításban résztvevo magyar muvészeknek, és a dán képzomuvészeket felkérje a csereprogramban való részvételre. A galérásokkal folytatott tárgyalások eredményeként a résztvevo magyar képzomuvészek 1999. decemberében egy hónapos tanulmányútra Koppenhágába utaznak, és a Gallery North nevu, muvészek által vezetett galériában fognak kiállítani két másik dán képzomuvésszel közösen. A csereprogram magyaroszági részében ez év május-júniusában két dán képzomuvész Frans Jacobi és Peter Land Budapestre érkezett, ahol magyar képzomuvészekkel közös projekteket hoztak létre. A meghívott muvészek ittartózkodásuk alatt dia- és videó bemutatóval egybekötött eloadást is tartottak a Stúdióban a munkáikról. A közös munka eredménye a Stúdió Galériában két kiállítás keretében kerül bemutatásra. 1999. október 19 – nobember 6 -ig Frans Jacobi és Koronczi Endre és 2000. januárjában Németh Hajnal és Peter Land közös kiállítása lesz látható.
A dán és magyar kurátor együttmuködésének tehát az volt az alapötlete, hogy olyan muvészek találkozását segítsék elo, akik majd a projektben nemcsak közösen állítanak ki (eddigi egyéni munkásságukat reprezentálva), hanem egyfajta dialógus helyzetet teremtve egy új, közös muvet hozzanak létre. Ennek az elso hallásra talán kockázatosnak tuno vállalkozásnak eredményeképpen született meg a Real Time Wind címu kiállítás.
Frans Jacobi 1960-ban született Koppenhágában. Ma is ott él és dolgozik, jelenleg a Dán Akadémia tanára. Foleg installációkat készít, amelyekben a nézonek is fontos szerepet szán, fizikai jelenléte, mozgása által. Szimbólikus és lírai térberendezései inkább “megélhetoek”, mintsem interpretálhatóak, o maga üres HOTELekként, nem létezo helyekként definiálja munkáit, amelyek nyitottak a nézok már megélt élményire, befogadói azoknak így a nagy suruségu terekben sajátos asszociációk, álmok, érzetek kelnek életre.
Koronczi Endre korábbi muveire is jellemzo egyfajta érzékenység az emberi jelenléttol “átitatott terek” és sajátosan reprezentált, megfoghatóvá tett ido iránt. Most bemutatandó közös munkájuknak a Real Time Wind címet adták, melyben igyekeztek a korábbi munkásságuk jellemzoi közötti azonosságokra reflektálni. A szél élményének átélése, a láthatatlan láthatóvá tétele, a mozgás megfogalmazása volt a céljuk. Egy egyszeru technikai megoldás segítségével kétirányú szelet fogank létrehozni a Stúdió Galériában, melyet a nézok mozgása fog aktivizálni. A két muvészre jellemzo módon egyszeru lírai megfogalmazásban beszélnek a szélrol, a szél érzékelés közben szerzett élményekrol, a szél vizuális hatásairól. Az átélheto, megtapasztalható szél-élmény mellett líraian megfogalmazott fotók és szövegek segítségével teszik teljessé a hatást. A kint-bent problémája a táj-város-utca-galéria, a szabad tér és a galéria belso tere viszonylatában értelmeződik.