Gallery by night 2007 – a Rottenbiller utca rémei

Megnyitó: 2007. október 2.

Megtekinthető: 2007. október 3-6-ig

Október 2. kedd 20.00 - Kis Róka Csaba – Tábori András

Október 3. szerda 20.00 - SZAF – Szájjal és Aggyal Festők Világszövetsége Forma 1

Október 4. csütörtök 20.00 - Péterfy Ábel – Verebics Ágnes

Október 5. péntek 20.00 - Vécsei Júlia – Valahol el lett vágva

Október 6. szombat 20.00 – Dialog mit der Jugend

Kurátor: Fenyvesi Áron

“Angst essen seele auf – a félelem megeszi a lelket” (R.W. Fassbinder). A 2007-es gallery by night koncepciójának a hívószava a horror. Az egy hét estéin át ívelő eseménysorozat nem a filmművészeti és az irodalmi kánon előtt való tisztelgés, hanem fiatal művészek projektjeinek sora, akik jellegzetesen képzőművészeti módon nyúlnak a témához. A gallery by night immár 1991 óta adott címébe foglalt éjszaka, a horrornak, mint a sötétség terében artikulálódó eseménynek az ideje. A képzőművészetben nem katalogizált műfaj révén a horror, a viszony egyfajta ironikus jelölőjeként funkcionál: a bemutatásra kerülő projektek dinamikája ugyanis sok esetben közelít az emberi félelmekkel való “játékhoz”. A gallery by night így a félelmet, mint univerzális, vagy univerzalizált tapasztalatot – aminek skálája az egzisztenciálistól akár az egészen banálisig is terjedhet – valamint annak konstrukcióját, hatásmechanizmusát vizsgálja, és reprodukálja.
A tematika aktualitásának egy másik aspektusa lehet az, hogy a galéria, mint intézményi forma, az alacsony látogatottságnak köszönhetően (vagyis élő emberek híján) lassanként mauzóleummá alakul át. Az események célkeresztjében ezért is a galériában – egy vélt, vagy valósan elkülönülő – csoport zárt életterében való koncentrált jelenlét áll. A horror vállaltan egyszerű, b-kategóriás, és “trash” gerincként húzódik majd végig az estéken. A karakteres formavilág vizuális ereje a zsigeriségében és a lebutítottságában rejlik. A tematika ezen harsánysága ellenére mégsem válik kötelezően öncélúvá, szimbolikus kritikát is gyakorol.
Az eseményeken résztvevők sokféleképpen “dolgozzák fel” az adott szituációt: van, aki az agresszió anatómiáján keresztül közelít, van, aki a horrorra telepedett szubkultúrák ikonográfiáját használja fel. Ki-ki vérmérséklete szerint konceptuálisan neveti szembe a horrort, de létrejönnek ennél intimebben felfogott megközelítések is magán-történetek elbeszélésével. Egy közösség – a privát-szférán túlmutató – félelmeivel is szembenézhetünk majd, a mélyben megbúvó ikonok segítségével. Valamint, ha az apró részletekre is figyelünk, rajtakaphatunk néhány kikacsintást a terror irányába is.
Dekadencia, víziók, kísértetek és sok ketchup várja a stúdió galériába látogatókat.