Közös úton Képíró Sándorral I. / On the road with Sándor Képíró I.

aszfaltkréta rajz, közterületen / asphalt chalk drawings, at public space, 2014
http://www.zsuzsiflohr.com/

 

Mindig zavart a gondolat, hogy mennyi háborúsbűnös mehet el mellettem naponta, állhat velem sorban a postánál, ülhet velem szemben a villamoson. Képíró Sándor különösképpen, aki Budapesten élt anyai nagyanyám mellett 1996-tól, így könnyen sétálhattunk el egymás mellett jövet-menet.
Képíró Sándor 1914-ben született és 2011-ben halt meg. csendőr százados volt a Második Világháború alatt. Az újvidéki razziában való részvétele miatt háborús bűnökkel vádolták meg.
Aszfaltkrétával megjelölöm feltételezett közös útjaink metszéspontjait, járdákon.

/

It has always disturbed me to realize that there might be war criminals passing me by every day, standing in line with me at the post office, sitting across me on the tram. Képíró Sándor especially, who lived in Budapest next to my grandmother from 1996, and I could have easily passed him by in my comings and goings.
Képíró Sándor was born in 1914, died in 2011 was a gendarmerie captain during World War II accused of war crimes committed by Hungarian forces.
I mark out our assumed common paths with asphalt chalk on side walks.

 

1023 Budapest, Frankel Leó út 78.
1027 Budapest, Margit híd
1138 Budapest, Hajós Alfréd sétány
Nyitva tartás / Opening hours: 0-24

Közös úton Képíró Sándorral II. – Leírni százszor / On the road with Sándor Képíró II. – Write it down for hundred times

zsírkrétarajz, LFP lap, 205x148 cm / Crayon drawings on wooden board, size: 205x148 cm, 2013
http://www.zsuzsiflohr.com/

 

Ez a munka egy szimbólum. Egy penitencia szimbóluma, amelyet a várossal az országgal, amelyben élek, közösen vállalok. Egy ország, amely képtelen szembenézni a múltjával, ahol a fékek és ellensúlyok jelentése kiüresedetté vált az elmúlt néhány évben. Ahol az intézmények jogfolytonossága értelmezhetetlen kifejezés.
Penitenciát vállaltam ezzel az országgal, melynek állampolgára vagyok azzal, hogy leírtam százszor Képíró Sándor nevét egy hatlamas fatáblára.

/

This artwork is like a symbol of penance accepted with the city, the country I live in (Hungary). A country unable to face its past, where the checks and balances have been nullified completely in the last few years, where the legal continuance of institutions is a meaningless term.
I accept penance with this country, of which I am a citizen and member of, by writing Képíró Sándor (full) name a hundred times on an enormous wooden board.

 

a munka előzetes telefonos megbeszélés után tekinthető meg / the art work can be viewed by a prior discussion phone: +36 30 29 18 270