Események, kiállítások

17800477_1516630605043241_8244064789189968095_n
Lebegés / FloatingHorváth R. Gideon kiállítása
2017.04.09. – FKSE Projektszoba
! A kiállítás kizárólag április 9-én látogatható !
Kurátor: Sárai Vanda
“Az ökológiai gondolkodás elrugaszkodásra kell bírja az embert azzal, hogy visszakényszeríti a talajra, mivel tulajdonképpen, egy Földnek nevezett hatalmas tárgyon áll egy hatalmas, bioszférának nevezett entitásban.”
Timothy MortonAz 1890-es években Claude Monet Egyiptomból és Dél-Afrikából származó vízililiomokat ültetett kertjébe Givernyben, a városi tanács akaratának ellenére. Ezt követően festette meg a hullámzó, töredezett és tükröződő objektet, amelyben a virágok lebegtek. Monet tavához hasonlóan a városaink is tele vannak özönnövényekkel, amelyek az ember alkotta környezet réseiben terjeszkednek. Ilyen például a bálványfa, amely Ázsiából származik, és amely gyökerének akár egyetlen darabjából is képes új hajtást növeszteni. Gyakran tévesztik össze a szintén kevéssé kedvelt ecetfával, amely azonban Észak-Amerikában őshonos. Ezek a növények Budapesten csatorna fedelek mellett, a járda rései között és beton virágládákban nőnek. A beton az ember alkotta új “ásványi anyag”, amely százezer év múlva már egy földtani rétegként lesz jelen.

Ezzel szemben a pákozdi Ingókövek háromszáz millió éves, lenyűgöző gránit objektek, amelyek eredetére számos magyarázat született. Ha infravörös lencsén keresztül figyeljük meg őket és környezetünket, az emberi szem számára láthatatlan hullámhosszú sugárzást pillanthatunk meg, amely egyszerre lenyűgöző és fenyegető látvány. A képeken egy olyan világ tárul elénk, ahol a napfényben sütkérező, fotoszintetizáló növényzet kerül előtérbe, míg környezetük elfakul. Az infravörös sugárzás egy hyper-objekt, csak úgy mint a globális felmelegedés, a bioszféra vagy a radioaktív sugárzás. Ezek non-lokális, nyúlós és időszaki jelenségek, melyek a térben és időben annyira szerteágazóak, hogy nem tudjuk őket egyszerre befogadni, csupán a szemünk sarkából érzékelhetjük őket.

Az antropocén földtörténeti korszakban az emberi tevékenység a Föld ökoszisztémájára gyakorolt globális hatása jelenik meg. Hatalmas nem emberi entitások tűnnek fel világunkban. Olyan objektek és entitások között lebegünk, amelyek lenyűgöznek és megfélemlítenek bennünket. Ahhoz, hogy a lebegés állapotából földet érhessünk, a környezetünkről alkotott antropocentrikus hozzáállástól kell elrugaszkodnunk, és úgy tekintenünk körbe, ahogy eddig még soha.


Pretend It’s Not There – Eva Škrovinová beszámoló kiállítása

17353617_609709989220596_892360350820407129_n

 


Rita Koszorús – Vacuum

15219567_10209568091737623_913484472919627051_n

Unkila&Alastalo: CENSOR ME, PLEASE

7.9. – 23.9.2016

14192038_519534824904780_9166899394694913575_n

Aino Unkila and Marko Alastalo are working on Still-project, in which they make site-specific video and photo performances in abandoned or vacant buildings in different European cities. The performances explore disused urban places and the social and local history embedded in them. Concepts arising from the process include fragility, transience, cycles and forgetting.

Unkila&Alastalo will build an exhibition in all the cities in which they have made performances during the project. Each of the exhibitions will have a unique theme that is related to the exhibition city.

From political point of view, Hungary is an interesting juxtaposition point of  conflicting political ideologies. This inspired Unkila&Alastalo to explore power in different levels – personal, political, in-between, intertwined – for their forthcoming exhibition in Budapest, titled CENSOR ME, PLEASE.

The project and exhibition is supported by Arts Promotion Centre Finland, Finnish Cultural Foundation, and Niilo Helander Foundation.


Egy kiállítás nézői – Pólya Zsombor és a Mörk

13177585_1203921272980844_2505717920819581339_n

A kiállítás alapja egy akció volt. Egy látogatóktól leválasztott galériában a Mörk együttes zenélt. A terem egyik falán 3 méter magasságban egy kis ablak helyezkedett el. A néző létrán felmászva tudott betekínteni. Amikor a látogató megjelent az ablakban, a Mörk együttes elkezdett improvizálni, így mindenkinek egy egyéni szerenádot adtak. Én egy emelvényen álltam és az első 10 másodpercben készítettem a nézőről egy instax fotót (hasonló mint a polaroid). Az eredeti elképzelés szerint a képek rögtön kikerültek volna a lezárt kiállítótér falára de a látogatók gyors felbukkanása miatt ez hamar kivitelezhetetlenné vált, így csak az első három képet sikerült kirakni. Az akció után felragasztottam az összes fotót és megnyílt a kiállítás. Az az abszurd helyzet állt elő, hogy az akció/kiállítás nézői már nem voltak a helyszínen, így csak a segítők és az együttes tekintette meg a képeket.


 


 


 

Tulisz Hajnalka: Saját Szoba

12274317_1094328783940094_7500545836495307845_n


 

Kocsi Olga: Nyúlvacsora

exhibition_of_olfa_kocsi_projectroom


 

Horváth Anna: ART TAG #offbb


POPZENE – Németh Hajnal egyhetes workshopjának egyestés záróeseménye

11255529_987002484643692_8062208121895801790_n


 

INSECURITY STATE forgatási helyszín

is_le_cool_portre1


 

Technologie und das Unheimliche “Enigma” premier

11062034_10202599981760522_6625173728112137618_n